Rólunk

A Zsilip fókuszba helyezi a megismerést, a zsidó kultúrához való könnyed kapcsolódást. A központ a teljes megújulását követően kóser kávézóval-bagelezővel, zenével, színházi előadásokkal, tanulmányi programokkal és játszóházzal fogadja a zsidó kultúra és hagyományok iránt érdeklődőket. Minden egyes térben számos szimbólum és történet lelhető fel.

EMIH
Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség a Magyarországon bejegyzett három zsidó egyház (MAZSIHISZ, EMIH, MAOIH) egyike. 1927-ben az addig önállóan működő, sem az ortodox, sem a neológ irányzathoz nem csatlakozó hitközségek megalakították a Magyarországi Statusquo Ante Hitközségek Országos Szövetségét. Ezzel hivatalossá vált az 1877-ben már elismert harmadik zsidó irányzat is. A 2004-ben újjáalakult Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség az egykori Statusquo Ante hitközségek szellemiségét követve, annak hagyományait elfogadva és ápolva a magyar zsidóság felemelkedésének támogatását tűzte ki céljául, melynek egyik legfontosabb eleme és mobilizáló eszköze az oktatási tevékenység.

ZSILIP
Az EMIH az ősi gyökerek után kutató fiatal nemzedék képviselőjeként egyesíti az autentikus értékrendet és hagyományokat a nyitottsággal és dinamikus gondolkodással. A szervezet 2015-ben fogalmazta meg egy új budapesti zsinagóga építésének gondolatát. Azóta kereste a megfelelő helyszíneket a belvárosban. Mára eldőlt, hogy a Holokauszt óta létesülő első jelentős budapesti zsinagóga helyszíne Újlipótvárosban lesz.

A választás egy patinás Duna-parti háztömb aljában régóta üresen álló, nagyszerű fekvésű földszinti ingatlanra esett. A 2500 m2-es terület kiválóan alkalmas egy kortárs zsidó közösségi központ kialakítására. Az új hely neve: ZSILIP. Az új központ megállítja a járókelőt, egybegyűjti a zsidó kultúra iránt érdeklődőket és felduzzasztja a közösséget. A zsinagóga mellett több funkciót is magába foglaló intézmény mindenki számára nyitott. A ZSILIP nemcsak a lokális zsidó közösség számára épült, hanem egész Budapestnek új kedvenc helye lett. A központ bagelezővel, kávézóval,  zenével, színházi előadásokkal és gyerekprogramokkal várja a látogatókat.

Közösség
A zsinagóga nem csak az imatérből áll. Kapcsolódnak hozzá a közösség életét szervező és gazdagító programokat kínáló terek: étkező konyha, oktatási egységek, gyermekfoglalkoztató, irodák, vendég- lakások. Így változik az ingatlan közösségi központtá a zsidó hagyományokon keresztül a környékbeli lakosok számára.

A ZSILIP rabbija és családja
Glitzenstein Sámuel rabbi, az újlipótvárosi közösségi központ, a Zsilip vezetője. Glitzenstein Sámuel rabbi (közismert nevén „Glici”) és felesége, Sosi 2008-ban költöztek Izraelből Budapestre. A házaspárnak ekkor három kisfia volt – a család azóta két kislánnyal és három fiúcskával bővült. Glitziék érkezésükkor nem beszéltek még magyarul és keveset tudtak választott hazájukról: jöttek, mert hívták őket, hogy segítsék a magyarországi zsidó fiatalság életét. Thaiföld, Vietnam és Közép-Amerika helyett döntöttek úgy, hogy Magyarországra költöznek – örökre. Mára mindannyian kiválóan beszélnek magyarul, nem okoz gondot számukra az ügyintézés vagy a magyar barátaikkal való kapcsolattartás. A rabbi kiemelte, hogy biztonságban érzik magukat nálunk, magabiztosak és tudják, nincs mitől tartaniuk.

Glitzi rabbi vidámságával és nyitottságával mindenki szívébe belopja magát, ugyanúgy, ahogy Sosi tapintatos segítőkészségével. Újlipótvárosra cserélték 7. kerületi otthonukat és a Nagyfuvaros utcai templomkörzetet, melynek évekig volt a rabbija. Vadonatúj zsidó központot létesítettek Zsilip néven. Ahogy eddig is leginkább a fiatalok számára szerveztek programokat, így új környékükön is elsősorban a fiatal családok számára szeretnének lehetőségeket kínálni. Glitzi nagyon szereti a magyar zsidó közösséget többek között azért is, mert a világon azon kevés közösségek egyike, amelyik ugyanott él évszázadok óta.

Újlipótváros és a zsidóság
A helyszín Újlipótváros, azaz Budapest XIII. kerületének a Dunapart, a Nagykörút, a Váci út és a Dráva utca által határolt része. Budapestnek olyan különleges környékéről van szó, amely mind a mai napig megőrzött valamit kisvárosias jellegéből. A környék főutcáját, a ZSILIP háztömbjével is szomszédos Pozsonyi utcát barátságos vendéglők, családias boltok szegélyezik. Az utcán élénk az élet, és a környékbeli közösségre erős lokálpatriotizmus jellemző, ezt számtalan folyóirat, internetes honlap és fesztivál reprezentálja. A Pozsonyi Piknik eseménye évek óta kiemelt programja a Fővárosnak.

Lipótváros hagyományosan a zsidó kulturális élet egyik központja Budapesten. Már az 1900-as évek elején nagyszabású tervek születtek a „Lipótvárosi Zsinagóga” megépítésére. Végül az építkezés elmaradt, de nem felejtődött el. A századfordulón Budapest városa a Nagykörúton túlra is elterjedt. A Lipótváros (Parlament környéki városrész) folytatásának tekinthető Újlipótváros. Ebben az időszakban főleg zsidó családok települtek ebbe a kerületbe, a házak jelentős részét zsidó építtetők húzták fel. A városrész történelméhez hozzátartozik, hogy 1944-ben itt volt a nemzetközi gettó. Újlipótvárosban a mai napig magas a zsidó lakosság aránya. Bár sokan nem gyakorolják a vallást, zsidó származásuk, és felmenőik miatt is a mai napig a környéken laknak. Emiatt is fontos egy olyan hely létrehozása, ahol a vallásgyakorlás lehetősége mellett a hagyományos zsidó kultúrához tartozó mindennapi ingerek érhetik a környéken lakó fiatal generációt.

Az épület története

A Zsilip az úgynevezett “Palatinus-házak” egyikének földszintjén helyezkedik el. A házakat 1911-ben építették, Vidor Emil építész tervei szerint, szecessziós stílusban. Ezt megelőzően  ez a terület a Duna részét képezte, és egy folyószabályozásnak köszönhetően vált beépíthetővé. Az építtető a környék számos lakóházához hasonlóan Grünwald és Schiffer cége volt. A bérpaloták építésükkor nagyon modernnek számítottak, stílusukban leginkább a kortárs finn nemzeti romantikával mutattak rokonságot.

A házak nevének eredete érdekes adalék: a Palatinus elnevezés annak őrzi emlékét, hogy az egykor fővárosi telkeket a nádor kapta meg a Margitsziget közparkosításakor. A nádor, akit palatinus néven is emlegettek, a király utáni egyik legfőbb méltóság volt. A házakat karakteresen felismerhetővé teszik eredeti díszítései és motívumainak egyedi szecessziós, geometrikus formakincse. A ház a Jászai Mari tértől északra eső, első Duna-parti Palatinus-ház. A két épületrész közé egy tömbszerű középrész ékelődik be az alsó részeken. Ez az utólagos beépítés a ‘60-as években történt, amikor a ház alsó két szintjét a Belügyminisztérium étkezdéjének alakították ki. A földszinten így kialakult két fedett belső udvar, melyek felülről kapják a fényt. A város különleges és igen értékes terei ezek.