Rólunk

A Zsilip fókuszba helyezi a megismerést, a zsidó kultúrához való könnyed kapcsolódást. A központ a teljes megújulását követően kóser cukrászdával és bisztróval, zenével, színházi előadásokkal, tanulmányi programokkal és játszóházzal fogadja a zsidó kultúra és hagyományok iránt érdeklődőket. Minden egyes térben számos szimbólum és történet lelhető fel.

EMIH
Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség a Magyarországon bejegyzett három zsidó egyház (MAZSIHISZ, EMIH, MAOIH) egyike. 1927-ben az addig önállóan működő, sem az ortodox, sem a neológ irányzathoz nem csatlakozó hitközségek megalakították a Magyarországi Statusquo Ante Hitközségek Országos Szövetségét. Ezzel hivatalossá vált az 1877-ben már elismert harmadik zsidó irányzat is. A 2004-ben újjáalakult Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség az egykori Statusquo Ante hitközségek szellemiségét követve, annak hagyományait elfogadva és ápolva a magyar zsidóság felemelkedésének támogatását tűzte ki céljául, melynek egyik legfontosabb eleme és mobilizáló eszköze az oktatási tevékenység.

ZSILIP
2004-ben Budapesten megalakult az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH). Az EMIH az ősi gyökerek után kutató fiatal nemzedék képviselőjeként egyesíti az autentikus értékrendet és hagyományokat a nyitottsággal és dinamikus gondolkodással. A szervezet 2015-ben fogalmazta meg egy új budapesti zsinagóga építésének gondolatát. Azóta kereste a megfelelő helyszíneket a belvárosban. Mára eldőlt, hogy a Holokauszt óta létesülő első jelentős budapesti zsinagóga helyszíne Újlipótvárosban lesz. A választás egy patinás Duna-parti háztömb aljában régóta üresen álló, nagyszerű fekvésű földszinti ingatlanra esett. A 2500 m2-es terület kiválóan alkalmas egy kortárs zsidó közösségi központ kialakítására. Az új hely neve: ZSILIP. Az új központ megállítja a járókelőt, egybegyűjti a zsidó kultúra iránt érdeklődőket és felduzzasztja a közösséget. A zsinagóga mellett több funkciót is magába foglaló intézmény mindenki számára nyitott. A ZSILIP nemcsak a lokális zsidó közösség számára épül, hanem egész Budapestnek új kedvenc helye lehet. A központ cukrászdával, zenével, színházi előadásokkal és gyerekprogramokkal várja a látogatókat.

Közösség
A zsinagóga nem csak az imatérből áll. Kapcsolódnak hozzá a közösség életét szervező és gazdagító programokat kínáló terek: étkező konyha, oktatási egységek, gyermekfoglalkoztató, irodák, vendég- lakások. Így változik az ingatlan közösségi központtá a zsidó hagyományokon keresztül a környékbeli lakosok számára.

A ZSILIP rabbija és családja
Glitsenstein Sámuel rabbi, az újlipótvárosi közösségi központ, a Zsilip vezetője. Glitsenstein Sámuel rabbi (közismert nevén „Glici”) és felesége, Sosi 2008-ban költöztek Izraelből Budapestre. A házaspárnak ekkor három kisfia volt – a család azóta egy kislánnyal és két fiúcskával bővült. Glitsiék érkezésükkor nem beszéltek még magyarul és keveset tudtak választott hazájukról: jöttek, mert hívták őket, hogy segítsék a magyarországi zsidó fiatalság életét. Thaiföld, Vietnam és Közép-Amerika helyett döntöttek úgy, hogy Magyarországra költöznek – örökre. Mára mindannyian kiválóan beszélnek magyarul, nem okoz gondot számukra az ügyintézés vagy a magyar barátaikkal való kapcsolattartás. A rabbi kiemelte biztonságban érzik magukat nálunk, magabiztosak és tudják, nincs mitől tartaniuk.

Glitsi rabbi vidámságával és nyitottságával mindenkinek belopja magát a szívébe, ugyanúgy, ahogy Sosi tapintatos segítőkészségével. Most 7. kerületi otthonukat és a Nagyfuvaros utcai templomkörzetet, melynek évek óta rabbija, Újlipótvárosra cserélik, ahol vadonatúj zsidó központot létesítenek majd Zsilip néven. Ahogy eddig is leginkább a fiatalok számára szerveztek programokat, így új környékükön is elsősorban a fiatal családok számára szeretnének lehetőségeket kínálni. Glitsi nagyon szereti a magyar zsidó közösséget, többek között azért is mert, a világon azon kevés közösségek egyike, amelyik ugyanott él évszázadok óta.

Újlipótváros és a zsidóság
A helyszín Újlipótváros, azaz Budapest XIII. kerületének a Dunapart, a Nagykörút, a Váci út és a Dráva utca által határolt része. Budapestnek olyan különleges környékéről van szó, amely mind a mai napig megőrzött valamit kisvárosias jellegéből. A környék főutcáját, a ZSILIP háztömbjével is szomszédos Pozsonyi utcát barátságos vendéglők, családias boltok szegélyezik. Az utcán élénk az élet és a környékbeli közösségre erős lokálpatriotizmus jellemző. A városrész tradicionálisan erős és élő identitását számtalan folyóirat, internetes honlap és fesztivál reprezentálja. A Pozsonyi Piknik eseménye évek óta kiemelt programja a Fővárosnak.
Lipótváros hagyományosan a zsidó kulturális élet egyik központja Budapesten. Már az 1900-as évek elején nagyszabású tervek születtek a „Lipótvárosi Zsinagóga” megépítésére. Végül az építkezés elmaradt, de nem felejtődött el. A századfordulón Budapest város a Nagykörúton túlra is elterjedt. A Lipótváros (Parlament környéki városrész) folytatásának tekinthető Újlipótváros. Ebben az időszakban főleg zsidó családok települtek ebbe a kerületbe. Sőt, a házak jelentős részét zsidó építtetők húzták fel. A városrész történelméhez hozzátartozik, hogy 1944-ben itt volt a nemzetközi gettó. Újlipótvárosban a mai napig magas a zsidó lakosság aránya. Bár sokan nem gyakorolják a vallást, zsidó származásuk, és felmenőik miatt is a mai napig a környéken laknak. Emiatt is fontos egy olyan hely létrehozása, ahol a vallás gyakorlás lehetősége mellett a hagyományos zsidó kultúrához tartozó mindennapi ingerek ér- hetik a környéken lakó fiatal generációt.

A ház
Az ingatlan az úgynevezett “Palatinus-házak” egyikének földszintjén helyezkedik el. A házakat 1911-ben építették, Vidor Emil építész tervei szerint, szecessziós stílusban. Ezt megelőzően a terület a Duna részét képezte, és egy folyószabályozás által vált beépíthetővé. A házak akkor épületek, amikor a Lipótváros lakónegyede a Körúton túlra terjeszkedett. Az építtető a környék számos lakóházához hasonlóan Grünwald és Schiffer cége volt. A bérpaloták építésükkor nagyon modernnek számítottak, stílusukban leginkább a kortárs finn nemzeti romantikával mutattak rokonságot. A házak elnevezésének eredete érdekes adalék: A palatinus elnevezés annak őrzi emlékét, hogy az egykor fővárosi telkeket a nádor kapta meg a Margitsziget közparkosításakor (A nádor, akit palatinus néven is emlegettek, a király utáni egyik legfőbb méltóság volt.) A házakat karakteresen felismerhetővé teszik eredeti díszítései és motívumainak egyedi szecessziós, geometrikus formakincse. A ház a Jászai Mari tértől északra eső első Duna-parti Palatinus-ház Duna felőli homlokzatán a két épületrész közé egy tömbszerű középrész ékelődik be az alsó részeken. Ez az utólagos beépítés a ‘60-as években történt, amikor a ház alsó két szintjét a Belügyminisztérium étkezdéjének alakították ki. A beépített egyszerű betonszerkezetekkel a földszinten kialakult két fedett belső udvar, melyek felülről kapják a fényt. A város különleges és igen értékes terei ezek. A közöttük lévő, az eredeti épület földszintjén található fennmaradó részek jól megtölthetők a két terem kiszolgáló és kiegészítő funkcióival.